Gyakori kérdések

Nehéz lehet. „A megfelelő parfümöt megtalálni legalább olyan nehéz, mint a megfelelő férfit megtalálni” - állapította meg az Allure című lap. Talán úgy gondolhatja, hogy az illatok kiválasztásában nem lehet logika, ugyanis a szaglás rendkívül szubjektív dolog, ám az az illat, amelyet ön leginkább kedvel valószínűleg a tizennégyféle illatcsalád közül csak az egyikhez vagy kettőhöz tartozik. Mint a jó dolgokhoz általában, az új, megfelelő illat megtalálásához is kell egy kis erőfeszítés. Próbálja ki a mi illatdetektorunkat, és meglátja, mennyire bonyolult dolog.

Háromnál nem többet. Bár a gumiabroncsok szagát a hasonló szagok közül hamarabb ki tudja választani, mint a nagyon eltérő karakterű illatokat, bizonyára meg fogja téveszteni a szaglását, ha egyszerre háromnál több különböző illatot próbál ki.

Mivel szaglásunk igen szubjektív, azt feltételezzük, hogy az illatok megtévesztőek, különböző illatok zűrzavaros vagy oktalan elegyei. Ez nem igaz. Ha osztályozza az illatokat, amelyeket viselt, valószínűleg rá fog jönni, hogy ezek többsége csak két vagy három családba illenek. Amikor már tudja, hogy melyek a kedvenc családjai, az Illatkönyvből megtudhatja, melyek azok a más illatok, amelyek egyazon családhoz tartoznak.

Tegyen pár cseppet vagy enyhén permetezzen a csuklójára vagy a kézfej hátára. Ne csak a tégelyt szagolja, ugyanis az illat a bőrön „kel életre”. Várjon pár pillanatot.Hagyja a parfümöt „kivirágozni” a bőrén, hogy az illatjegyek megszólíthassák.

Háromnál többet ne a bőrén. Ha többet próbál, megtörténhet, hogy becsapós lesz az orrának. Az első parfümöt tegye a csuklójára, és várjon pár percet. A másodikat a másik csuklójára, és a harmadikat a könyökhajlatba tegye. Jobb, ha előbb a parfümök tesztcsíkjain szagolja meg, vigye haza, majd döntse el, hogy a bőrén egyet vagy kettőt szeretne kipróbálni.

Nem. Amikor nyitott parfümöt szagolunk, az orrba az erős alkohol meg az illó csúcsjegyek jutnak be. A parfümnek a bőröd kell ahhoz, hogy életre kelhessen. Ahogy a bőr melegével érintkezik, úgy kezd kivirágozni, hogy létrehozza csak neked az egyedi illatot.

A parfümteszt-kártyával vagy egy papírtörlőn próbálja ki. Nem olyan jó, mint a bőrön, de a legközelebb áll ahhoz.

Az illatmolekulák az orrjáratokon keresztül az orrnyereg mögötti két kis területre jutnak. Ezeket a területeket különleges szagló- vagy szaglásérzékelők milliói alkotják. Az illatmolekulák nedves környezetben feloldódnak és a sejteken lévő kis idegszálakhoz kapcsolódnak. A legújabb kutatások szerint minden egyes sejt akár ezer különböző receptorral rendelkezik, amelyek mindegyike a különböző szagok egy kis csoportjára reagál. Ezek üzeneteket küldenek az illatról a limbikus rendszerbe, az agynak abba a részébe, amely a hangulatot és bizonyos érzelmi reakciókat irányít. Bár a limbikus rendszer nagyrészt a szaglással foglalkozik, befolyásolja hormonális, anyagcsere- és stresszreakcióinkat is, valamint a szexuális vágy, a harag, a félelem és az öröm érzelmi központja. Ezért oly nagy mértékben érzelmi élmény a parfüm.

Az egyéni szaglástól függően ez a szám 5000 és 10 000 között mozog.

A parfümtől minden bizonnyal szexisebbnek érezheti magát, de nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a parfüm valóban afrodiziákum lenne. A szaglás nyilvánvalóan összefügg a szexualitásunkkal, és egyes szakértők úgy vélik, hogy az ágyékban és a hónaljban található mirigyek által kibocsátott hormonok erős szexuális vonzerőként hatnak, akárcsak az állatok által kibocsátott feromonok. A bizalom érzése, amelyet a megfelelő illat nyújthat, valamint a vonzó kémiai koktél, amelyet segít létrehozni, határozottan nagy hatással lehet.

Mert hatására rendben vagyunk önmagunkkal és a másokkal való kapcsolatokban. A legújabb pszichológiai tesztek azt mutatják, hogy azok az emberek, akik rendszeresen használnak parfümöt, nyitottabbak a szocializációra, és kommunikatívabbak tudnak lenni, mint azok, akik ritkán vagy soha nem használják. Megállapították, hogy azok az emberek, akik úgy érzik, hogy mások szerint jó illatuk van, magabiztosabbak. És szórakoztatóbbak is?

Mert mindannyian arra vagyunk beprogramozva, hogy bizonyos illatokat kedveljünk, és másokat ne szeressünk. A tudósok szerint a szagok és az illatok megítélése az embernél részben tanult és részben genetikailag meghatározott. Már születésünkkor meghatározott, hogy milyen dolgokat kedvelünk, és hogy milyen szagokra vagyunk érzékenyek. A tapasztalat igen korán kezd ezen változtatni, hozzáadni, amíg aztán az emlékeinkből és az asszociációkból kialakítjuk a saját „illatbankunkat”. Ezek az elraktározott információk határozzák meg, hogy kedveljük vagy sem az adott parfümöt.

Mert a szaglás beindítja az esemény- és érzéscsoportok asszociatív emlékezetét. Az agynak ezt a „memóriáját” hívjuk segítségül, amikor egy bizonyos szagot akarunk azonosítani, ugyanis a szagot nem lehet körülírni. A szagokat leginkább relatív fogalmakkal tudjuk meghatározni: „olyan illata volt, mint…” Egy illatfoszlány arra készteti agyunkat, hogy olyan régebbi asszociációk és kapcsolatok után keressen „memóriabankunkban”, amelyek segíthetnek az illat meghatározásában. Ezért van az, hogy ha ma megszagolsz egy rózsát, hirtelen a nagymama kertje, vagy az édesanyád parfümje jut eszedbe róla.

yA hosszan tartó illat titka az „illatok rétegezése”. Alakítson ki bőrén ugyanannak az illatnak különböző formáiból illatrétegeket - illatos szappan, fürdőolaj vagy -gél, testápoló vagy krém, hintőpor és toalettvíz. Ezek mind egymás hatását erősítik, hogy megnégyszerezzék kedvenc illatod élettartamát. A rétegezés, vagy ahogy néha nevezik, a „parfümöltöztetés” szintén okos módja annak, hogy nappali használathoz nagyon erős illatot viseljünk.

Hűvös, száraz helyen tartsa a parfümöket, ne érje közvetlenül napsütés és távol a hőforrásoktól (pl. fűtőtestek). A szélsőséges meleg vagy hideg megbontja az olajok törékeny egyensúlyát, és megváltozik tőle az illatuk. Ha felbontja a parfümös tégelyt, akkor azt használja is el. Spray formájában kevesebb levegő juthat be és lassabban párolog a parfüm, mint egy csavaros üvegben, de még a legfinomabb esszencia is tompul idővel. A legjobb tárolóhely a megkezdett parfüm számára egy zárt fiók vagy a szekrény.

Oda, ahol a bőr rendkívül meleg, és ahol jó a vérkeringés. Ez annak tudható be, hogy a meleg segíti a parfüm illatának terjesztését és hangsúlyosabbá tételét. A test „pulzuspontjai” (lásd lennebb) az illatok tökéletes beindítói. Mivel az illat fokozódik, több pulzuspontban kellene felvinni - és nem csak, mondjuk, a nyak aljára. Gondoljon az ágyék (keresztcsont) és a köldök tájékára. Ha azt szeretné, hogy az illat kövesse Önt, a tarkóra tegye - csak a hajvonal alá -, a meleg és a mozgás terjeszti majd az illatot.

A hajlatok belsejében. A könyökhajlatban. A halántékon. A fülcimpa alatt, nem mögötte. A nyak alján. A térdhajlatban. És mindenütt, ahol szívdobogást érez.

Permetezze a bőrtől kb. 20 centiméternyire. Ha nagyobb felületre egyenletesen szórja fel a parfümöt, az sokkal tovább fog tartani, mint a kis területre szórt nagy mennyiség. Össze kell dörzsölni a két csuklóhajlatot, hogy megszáradjon a parfüm? Nem, mert ez szétzúzza az illatjegyeket, és elfojtja a fejlődésüket.

Próbálja meg a nedves hajra, szárítás előtt rászórni, vagy használat előtt permetezzen parfümöt a hajkefére és a fésűre. Tegyen néhány csepp parfümöt a gőzölő funkciós vasaló vizébe, hogy a vasalt ruha illatos legyen, vagy a fehérneműt öblítse ki parfümös vízben. Ha a parfümtől olyan jól érzi magát az ember, miért ne használná ki ezt az erejét?

Lehetőleg ne, mert minden egyes parfüm külön kiegyensúlyozott és teljes alkotás. Ha két parfümöt használ egyszerre, azzal létrehozhat egy illatot, de minden valószínűség szerint egy illatcsokor lesz belőle.

Szórásról alatt az illatnak az a képessége értendő, hogy a bőrről felszáll, és aurájával körülveszi az embert és azokat, akik mellette vannak. A legjobb parfümök próbája a levegőben való terjedési képességük - gazdagságuk.

Parfümje válogatja, ha helyesen tárolják, akár hattól 18 hónapig is. Amikor megnyitjuk a parfümös üveget, azt fel is kellene használni, ugyanis idővel minden parfüm romlik: a könnyű, citrusalapú parfümök alig hat hónap alatt; virágos illatok pedig körülbelül másfél év alatt.

Hűvös, száraz helyen tartsa a parfümöket, ne érje közvetlenül napsütés és távol a hőforrásoktól (pl. fűtőtestek). A szélsőséges meleg vagy hideg megbontja az olajok törékeny egyensúlyát, és megváltozik tőle az illatuk. Ha felbontja a parfümös tégelyt, akkor azt használja is el. Spray formájában kevesebb levegő juthat be és lassabban párolog a parfüm, mint egy csavaros üvegben, de még a legfinomabb esszencia is tompul idővel. Ha télen egy parfümöt kedvel, nyáron pedig egy másikat, úgy hosszabbíthatja meg a tartósságukat, ha az üveget a hűtőszekrény zöldségesfiókjában tartja.

Ha utazásra parfümöt visz magával, soha ne töltse át egy kisebb műanyag tégelybe, ugyanis a műanyag reakcióba léphet a parfümmel. Ehelyett egy kisebb sprayt tegyen a csomagba. A másik javaslat, hogy bármilyen parfümöt inkább a kézicsomagba pakolják, mint a bőröndbe, ugyanis a csomagtartó rekeszben a változó légnyomás miatt a spray ereszthet.

Az emberek többsége számára ez a két szó ugyanazt jelenti, és nyugodtan használhatja akár az egyiket, akár a másikat. Országról országra változik e szavak használata: az Egyesült Államokban a „fragrance” gyakoribb; Angliában pedig a „scent” vagy a „fragrance”. Franciaországban? Parfüm! A parfümiparban előszeretettel használják az aromák legkoncentráltabb formájára, hogy „perfume” vagy parfüm, szemben - mondjuk - a toalettvízzel vagy a kölnivízzel, amelyek kevésbé koncentráltak. Másutt a parfümőrök illatos műveik, parfümjeik leírásához a speciális szót használják. Mi a különbség parfüm, parfümvíz vagy toalettparfüm, toalettvíz és kölnivíz között? Mindegyik az illatban lévő valódi illóolaj más-más „koncentrációját” jelöli. A „perfume”, parfüm vagy extrait a legkoncentráltabb, legtartósabb formája a parfümöknek, 12-30 százaléknyi illóolajat tartalmaz. Újabb értelmezések szerint a parfümvíz vagy Esprit de Parfum szinte a hagyományos kivonatokkal azonos koncentrációjú, de a Parfum de Toilette vagy a toalettvíz (kölnivíz az Egyesült Államokban) ereje enyhébb, 4 és 18 % közötti illatszinttel. Európában a kölnivíz egy nagyon kis illatanyag-szintet jelent, csak 1-3 % illóolajat.

A kölnivíz vagy toalettvíz a testedre való, az aftershave az arcodra. Az Eau de cologne (vagy kölni) több illatanyagot tartalmaz - 5-15% közötti illóolajokat -, míg az aftershave enyhébb illatú, általában 2-4% körüli, kevesebb alkoholt (30-65%), és nyugtató bőrpuhítókat és antiszeptikumokat tartalmaz.

Hogyan festenek meg egy festményt, hogyan komponálnak meg egy szimfóniát? Egy dolog biztos, a parfümőrök az anyagaikat pontosan úgy használják, mint a festők a színeket és a zenészek a hangokat. William Kaufman, a Pierre Dhumez parfümőre egy interjúban így fogalmazott: „Egy parfüm elkészítése olyan, mint megtalálni az összhangot három vagy négy elképzelt domináns „test” között. Egy ihletforrás ennek a nem több, mint három vagy négy testnek az elegyéhez. Ezek pedig úgy fognak felszabadulni, hogy amikor a „testet” olyan arányban készítetted el, amilyennek az ihlet nyugodt és boldog állapotodban sugallta, akkor már nem tudsz különbséget tenni az alapanyagok eredeti illatai között. Ez egy tökéletesen kiegyensúlyozott keverék, amelynek illata olyan, mintha a kiválasztott három-négy test illatától különböző egység lenne - és ezzel megteremtetted "a nőt". Ezután kell tökéletesíteni, szebbé tenni, elrendezni a haját, kiválasztani a ruháját, a rúzsát, az szemkontúrját, a kalapját, a köpenyét - ez a parfüm.” (William Kaufman, Parfüm, E. P. Dutton, 1974) „Az Aliage... Sportos volt” - írta Estée Lauder. „Egyszer Palm Beach-ben fogtam egy zöld levelet, mélyen beszívtam a csodálatos illatát, és tudtam, hogy ezt az illatot újra kell teremtenem. Külön illatra volt szükség az aktív nő számára: az edzőteremben nem kellett neki egy egész szimfonikus zenekarra emlékeztetnie. Soha nem találtam meg a kimondottan a teniszpályához illő illatot, úgyhogy ki kellett találnom.” (Estée Lauder, Estée, egy siker története, Random House, 1985) Egy parfümőr ritkán szólista. A parfümház főnöke a zenekarvezető, meghatározó a szerepe. Egy valóban nagyszerű parfüm úgy működik, mint egy hatalmas szimfónia, oly erősen hat az érzékekre, megdobbantja a női szíveket és felkorbácsolja a férfiak érzékeit.

Ez változó. Egy parfümben lehet 10, 50, 100 vagy több különböző összetevő, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy 300 hozzávalóból készült parfüm többet ér, mint amelyben csak 10 van. A dolog kulcsa az, ahogyan a különböző összetevők keveredve megszólítanak bennünket.

Ezek azok a különböző fázisok, amelyeken keresztül egy illat a bőrön fejlődik. Mindezek a szakaszok vagy „jegycsoportok” más-más szintű illékonysággal rendelkeznek. A fő, vagy csúcsjegyek, amelyeket a parfüm első benyomásra kelt. Ezek az enyhe illatjegyek, amelyek a bőrre permetezés elején törnek fel, az üveg felbontásakor érzett illat. A csúcsjegyek annyira illékonyak, hogy általában 10 vagy 15 perc leforgása alatt el is tűnnek. Ahogy ezek enyhülnek, úgy bontakoznak ki a központi vagy szívjegyek a bőrödön. Ezek az elegy magvát alkotják, és a parfümnek a domináns témáját adják. Ezt a témát az alap- vagy esszenciális jegyek fokozzák és rögzítik. Ezek a parfümnek az alapját képezik, a többi összetevőt egybefogó jegyek. Ezek hozzák létre az emléket, amelyet megőrzöl az emlékezetedben, és ezektől függ, hogy a parfüm hozzávetőleg négy-öt órán át érezhető legyen a bőrödön.

Ez személyenként változik. Általában egy parfüm vagy egy kivonat - a legkoncentráltabb változat - hatása hattól nyolc óráig kellene, hogy tartson; egy toalettvíznél vagy amerikai kölninél ez három vagy négy óra, esetenként több, hogyha koncentráltabbak.

A nyári meleg fokozza az illat hatását. Minél melegebb az idő, annyival hamarabb tűnnek el a bőrről a parfümnek a „jegyei”. A válasz: enyhébb parfümöt gyakrabban tegyünk fel újra és újra. Télen enyhül a parfüm ereje; hideg időben a parfüm molekulái lassabban „szállnak fel”, a csúcs-, szív- és alapjegyek pedig fokozatosabban fejlődnek ki. Ezért hideg időben nyugodtan hordhat erősebb parfümöt.

Nem. A szintetikus anyagok nem feltétlenül „a szegény ember természetes illóolajai”. Vannak olyan szintetikus illatjegyek, amelyek drágábbak minden természetes megfelelőjüknél és vannak olyan „tiszta” természetes olajok, amelyek sokkal inkább válthatnak ki reakciókat, mint bármely más, vegyi úton előállított alternatívájuk.

Határozottan nem. A modern parfümipar a természetes és a mesterséges hozzávalók közötti kölcsönhatásokra alapoz. Mindkettő egyformán fontos a parfümőr számára. Technikailag a parfümkészítő különbséget tesz természetes olajok, virágokból, erdőkből és levelekből, fűszerekből és gyantákból származó kivonatok, természetes forrásokból elválasztott félszintetikus olajok és teljesen szintetikus olajok vagy illatjegyek között, amelyeket a természetes esszenciák felerősítésére hoztak létre, hogy azok soha nem tapasztalt jegyekkel vibráljanak. Gondoljanak úgy a szintetikus illatjegyekre, mint a parfümőrök kottájára, amelynek hangjegyeit laboratóriumokban hozzák létre, hogy még karakteresebbé, eredetibbé és tartósabbá tegyék a természetes jegyeket. Coco Chanel volt az első divattervező, aki arra ösztönözte a parfümőröket, hogy főszerephez juttassák a szintetikus illatokat: „olyan mesterséges parfümöt akartam felkínálni a hölgyeknek, amelyet emberi kéz alkotott. A szabászatban kézműves vagyok... Nincs szükségem mezei rózsa- vagy liliomillatra. A parfüm legyen kompozíció.” Az eredmény: a Chanel No 5, az első virágos aldehides parfüm, amelynek bukéját a szintetikus aldehidek finom és tiszta jegyei uralják, a legdrágább jázminnal és Grasse májusi rózsáival elegyedve. „Köztudott, hogy vannak egészen olcsó természetes esszenciák, ugyanakkor vannak vegyi aromajegyek, amelyek hatalmas összegbe kerülnek” - mondta Edmond Roudnitska parfümőr. „Következésképpen nem gazdaságosság kérdése, hogy használunk-e vegyi termékeket az haute couture parfümök összetételéhez. Ha ezekhez nyúlunk, azért van, mert nem mondunk le azoknak a parfümöknek a fenséges árnyalatairól, amelyek egyszerűen nem léteznek a természetben, és amelyeket csak a kémia tudja nekünk felajánlani. Egy szintetikus illat sokszor szebb egy valós illatnál - gondoljanak arra, amikor virágot választanak, az illata alig egy napig kellemes, aztán már szörnyű szaga lesz. Mesterségesen elérhetőek ugyanazok az illatok, és a virágok többségét is a mezőn lehet hagyni.”

Az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt készítettek illatos olajokat és esszenciákat. A parfümök nagy szerelmesei mandula- és rózsaolajat, tömjént és mirhát, cédrust, mimózát és liliomot, szerecsendiót, édes balzsamot, kassziát, benzoint és labdanumot, galbanumot és opopanaxot használtak olyan különböző készítményekben, mint az afrodiziákumok, gyógyszerek, kozmetikumok és a tömjén. Tulajdonképpen az ó-egyiptomi illatszerművészet annyira kifinomult volt, hogy amikor a régészek 1922-ben feltárták Tutanhamon sírját, a benne talált kenőcsnek még érezni lehetett az illatát. A Nílus völgyében készült parfüm tanulmányozása más ókori kultúrák számára is ihletforrást jelentett. Görögországban a sportolók illatos olajokkal kenték be testüket, a rómaiak pedig nagy lakomáikon, a különböző fogások között virágillatos vízzel frissítették magukat. A perzsák kezdtek egzotikus összetevőket használni és ők fejlesztették ki a virágok illóolajának desztillálás útján történő kivonatolását. Ez a módszer a keresztes háborúk idején vált ismertté Nyugat-Európában.

1680 táján Giao Paola, egy észak-itáliai falu borbélya 75-80 százalékos szeszt készített kétszeres borpárlatból, majd levendulát, rozmaringot és hidegen sajtolt bergamott- és citromolajat oldott fel benne. Feminis az elixírjét Acqua Mirabilis (csodavíz) névvel illette. Ez volt az első kölnivíz, de ezt a nevét csak 130 évvel később kapta. 1709-ben Johann Maria Farina kölnivízkészítő mutatta be a Jean Maria Farina acqua mirabilist. Sikerén felbuzdulva más kölnikészítők elkezdték lemásolni a terméket. A következő évszázadban több mint 2000 példány került forgalomba, szinte valamennyi Farina néven. 1792-Ben Wilhelm Mülhens mutatta be azt a Franz Maria Farina Acqua Mirabilist, amelyet majd 1845-ben átkereszteltek 4711 névre. Roger & Gallet Jean Marie Farinája 1806-ban készült. 1810-ben Napóleon elrendelte az összes orvosi formula bejegyeztetését. A „csodavizük” összetételét féltve őrző kölnikészítők, termékeiket mint parfümöket, kölnivizeket jegyeztették be.

Amikor túllépett a divat szeszélyein, és éveken, sőt, nemzedékeken át képes volt meglepetést okozni az emberi képzelőerőnek. Az első nagy klasszikus dizájner az 1921-ben készült Chanel No 5 volt. Tekintsék meg válogatott listánkat más nagyszerű férfi és női klasszikusokról, akik hatással voltak a modern parfümkészítésre.

1880-1889: a modern parfümkészítés születése
Fougère Royale 1882 és Jicky 1889

1900 - 1919: François Coty és Jacques Guerlain
L’Origan 1905, Apres l’Ondée 1906, L’Heure Bleue 1912, Chypre de Coty 1917 és Mitsouko 1919

1920-1939 Glamour & Depression
Chanel No5 1921, Shalimar 1925, Arpège 1927, Joy 1930 és Tabu 1932

1940 - 1959 Újabb nemzedék: új arculat
Bandit 1944, Femme 1944, Miss Dior 1947, Fracas 1948, l 'air du Temps 1948, Youth-Dew 1953, Diorissimo 1956, L' Interdit 1957 és Cabochard 1959

1960 - 1979 Prêt-à-porter és American challenge
Madame Rochas 1960, Calèche 1961, Estée 1968, Calandre 1969, Rive Gauche 1969, Aromatics Elixir 1971, Chanel No19 1971, Jovan Musk 1972, Charlie 1973, Private Collection 1973, Halston 1975, First 1976, Opium 1977, Oscar 1977, Anaïs Anaïs 1978 és White Linen 1978.

1980 - 1999 A luxus vegytiszta, gurmand élménnyé válik
Giorgio Beverly Hills 1981, Must de Cartier 1981, Ombre Rose 1981, Paris 1983, Ysatis 1984, Beautiful 1985, Obsession 1985, Poison 1985, Calyx 1986, Eternity 1988, Samsara 1989, Amarige 1991, White Diamonds 1991, Angel 1992, Féminité du Bois 1992, Bvlgari au Thé Vert 1993, L’Eau d’Issey 1992, Jean Paul Gaultier 1993, Cashmere Mist 1994, ck One 1994, Pleasures 1995, Allure 1996, Tommy Girl 1996, Happy 1997, Gucci Rush 1999 és J’Adore 1999.

2000 - 2009 A jövő legendái
FlowerbyKenzo 2000, Coco Mademoiselle 2001, Dolce & Gabbana Light Blue 2001, Marc Jacobs perfume 2001, Clean 2003, Narciso Rodriguez Hölgyeknek 2003 és Prada 2004

Nem feltétlenül. Ha készen áll a változásra - vizsgálja meg minden szemszögből a kedvelt illatcsaládot. Mert hajlamosak keveredni, úgyhogy az új kedvenc talán egy másik családhoz tartozik, de lehetnek hasonlóságok. Az illatoknál (akár a színeknél) az ellentétek néha kiegészítik egymást, úgyhogy, ha úgy érzi, van hozzá bátorsága, nézze meg az Illatkerékben a kedvenc illatcsaláddal ellentétes oldalon álló család illatait.

Az kipróbálás nélküli online vásárlás nem kellene, hogy gondot okozzon, ha nem szándékszik változtatni az Ön által ismert és kedvelt illatjegyeken és családokon. Bizonyára nem kísérletezési szándékkal választja az online vásárlást. A Parfümbolt a Michael Edwards Frangrances of The World osztályozási rendszert használja, ez minden bizonnyal segít majd a hasonló parfümök megtalálásában. Ugyanakkor a kiválasztott parfümökre felkínálja a „Próbáld ki a mintát” lehetőségét, amelynek köszönhetően a zárjegy felszakítása nélkül megismerheti a parfümöt. Ha nem kedveli a mintát, a felbontatlan parfümöt visszaküldheti, és visszakapja a teljes árát, vagy cserébe egy másik parfümöt küldünk.

Mivel a parfümök annyira egyéni választást képviselnek, néha... az, ami romantikus és nőies valaki számára, másnak kellemetlen vagy túlzott lehet. Ennek ellenére bizonyos jegyek általánosan elismertek, mint olyanok, amelyek egy bizonyos hangulatot keltenek. A citrusok például szinte mindig a frissességhez kötődnek, a vanília- és a fűszeres illat pedig melegséget és felüdülést idéz fel. Az illatjegyekkel kapcsolatos általánosságokból kiindulva bizonyos lelki állapotokat és személyiségtípusokat összekapcsolhatunk bizonyos parfümökkel.

A trendek mindig változnak - a kereslet, a kulturális hatások és néha az alapanyagok, beszolgáltatók és elérhetőség függvényében is. A virágos jegyek változatlanul erősek, míg a korai, kölnivíz stílusú illatok nyaranta vissza-visszatérnek. A legtöbb esetben semmi sem indokolja azt, hogy a nyár ez esetben jobb, mint egy kortalan kölnivíz citrusos frissessége.

A klasszikus férfias fás jegyek átjárnak a nemek közötti határokon, és uralják a hétköznapi és a női illatokat - ez részben a rétegek változásának és annak köszönhető, hogy nem kötik az illatokat egy bizonyos nemhez. Nem meglepő, hogy olyan komplementer jegyeket, mint az ámbra és a fűszeres, valamint a klasszikus rózsajegyeket az új Woods-parfümökhöz kötik.

Még nem vezetnek, de csökken a különbség. A kézműves márkák (egy exponenciálisan növekvő réteg) kevésbé valószínű, hogy meghatározzák illataik nemét, és inkább mindkét nemnek szóló parfümöket hoznak létre.

Abszolút. Válasszon kedve szerint, és ha egy parfüm viselésétől fantasztikusan érzi majd magát, akkor azt kell viselnie. Ez ennyire egyszerű.

A szezonális parfümváltás kellemes módja annak, hogy új életet leheljen a stílusába - ugyanúgy, ahogyan a ruhákkal is jelezzük az évszak kezdetét. Télen általában melegebb jegyek felé hajlunk, mint a borostyán, vanília, fa és fűszeres. Nyáron ezek túl nehezeknek érzékelhetők, és inkább fordulunk olyasmi felé, amitől frissnek, könnyebbnek érezzük magunkat.

Az illat-alapanyagok használatát az iparág IFRA nevű szerve felügyeli és szabályozza. Az IFRA állandó kutatás és tesztelés révén folyamatosan azonosítja az allergéneket és érzékenyítő anyagokat a parfümkészítők palettáján. Megtörténhet, hogy ilyenkor az illető alapanyagot másra cserélik - ennek számottevő hatása is lehet, olyan tényezőktől függően, mint a régi és az új anyag illatprofilja, de a parfümhöz használt mennyiség is számíthat.

Az szaglásunk hihetetlenül hatékony. Az a képessége, hogy érzékeli és azonosítja azt, amit szagolunk, (a legtöbb esetben) teljesen tudatalatti módon történik. Ezért van az, hogy már akkor húzzuk az orrunkat, mielőtt megkérdeznénk, hogy „mi ez az illat?”. Egy ilyen erős és hatékony felismerő berendezésnek ugyanakkor intelligensnek kell lennie... ezért van az, amikor belefáradunk a szagokba. Szóval, ha még érezzük is valaminek az illatát, megtörténhet, hogy azt nem rögzítjük vagy nem azonosítjuk oly mértékben, mint az első találkozáskor. Ugyanez az oka annak is, hogy nem érzékeljük saját lakásunk „szagát” csak akkor, ha szabadságról térünk vissza - vagy ha néhány órát távol vagyunk. Így hát, amikor tudod, hogy parfüm van rajtad, de az agy nem feltétlenül válaszol erre, biztos lehetsz benne, hogy mások örülnek annak, hogy viseled. A szaglás fáradtságának leküzdését szolgálhatja, ha külön parfümszekrényünk van - naponta vagy különféle alkalmakra (nappal vagy éjszaka) váltakozva használjuk, hogy a szaglásunk mindig éber maradjon.

Tudjuk, hogy olyan tényezőktől függően, mint a bőr kémiája és a táplálkozási szokások, egy-egy parfüm kicsit másként hat más-más embereken. Ezeket a különbségeket azonban valószínűbb, hogy a parfüm sűrűsége okozza - vagyis az illatkoktél, amelyet az illető napi testápolási szokásai során halmozhat fel. Gondoljunk itt a mosóporokra és a ruhabalzsamokra; a tusfürdőkre és -gélekre; samponokra, hajbalzsamokra és más termékekre; hogy ne is szóljunk az olyan rendkívül illatos termékekről, mint a dezodorok. Általában nem túl bölcs dolog annak alapján választani parfümöt, ahogyan az valaki máson illatozik, ugyanis az a parfüm egy bizonyos fejlődési szakaszában van, ami igencsak befolyásolhatja, hogy mennyire szeretnénk azt saját magunkon.

A szó latin eredetű, vagyis „virág- és más anyagok esszenciáját tartalmazó, édes illatú folyadék”. No de a parfüm eredete az ókori római szertartásokban van. Róma templomaiban virágokat, leveleket, faforgácsot, fűszereket és illatos gyantákat összezúzva dobtak az égő szénre az isteneknek hozott áldozatként. Az illat a füsttel terjedt (per fumum).

Az illatokat, akárcsak a borokat, családokba csoportosítják. Például a Chardonnay, Sauvignon Blanc, Riesling és a Chenin Blanc különféle fehérbor-családokat vagy -fajtákat jelölnek. Mindenik csodálatos a maga nemében, de általában lesz egy, amelyiket kedvelni fogja. A Virágos Orientális, Finom Orientális, Klasszikus Orientális és a Fás Orientális mind-mind az Orientális főcsoporthoz tartozó illatcsalád. Ezek az Orientális főcsoporthoz tartoznak, de mindenik illatcsaládnak sajátos illata, megkülönböztethető jellege van. Ösztönösen egy bizonyos illatcsalád illatait fogjuk kedvelni, és másokét nem.

A parfümkészítő mester, akinek szaglásbeli képességei nagyszerű illatokat, fenséges harmóniákat alkotnak, amelyek jegyei a világ minden táján kísértik a férfiak és nők képzeletét. „Orrnak lenni nem valami titokzatos dolog” - mondta Edmond Roudnitska, a híres parfümőr. „Amit el kell érni, az nem csak egy illatnak az emléke, hanem a kompozícióban lévő illat emléke - másként csak véletlenszerűen elegyítesz, ami nem jelenti azt, hogy alkotsz. Egy parfüm létrehozása az elmében történik, nem az orrban.” Roudnitska mindig azt vallotta, hogy „egy kreatív parfümőr számára az idő roppant lényeges. Több évbe is beletelhet, amíg megalkot egy csodás parfümöt. Nem szagolhatod nap mint nap az illatot, amelyen dolgozol, amíg aztán eléred a tökélyt... gyakran napokig kell hagyni állni a parfümöt, aztán visszatérni hozzá.”

Friss, tengeri jellegű parfümök, amelyek a tengerpart és a természet, a tengeri levegő képzetét keltik.

Ennek az illatcsaládnak a neve az első jelentős, famohával készült parfümtől származik, a Chypre-től, amelyet François Coty mutatott be 1917-ben. Chypre Ciprus szigetének a francia neve, a legendás szerelemistennő, Vénusz születésének helye.

Ez egy olyan eljárás, amely újrateremti egy élő virág valódi illatát. A kutatók hiperérzékeny felszerelésekkel elemzik az élő virág által árasztott illat minden egyes molekuláját. Ezek alkotják az illat vegyi „lenyomatát” vagy profilját. Az élő illat profilját összehasonlítva a virág illóolajának profiljával, a parfümőrök azonosítani tudják az olajnak a kivonatolás során elvesztett összetevőit. Ezeket ismerve képesek visszatenni az illóolajba az „angyali” részt, és újrateremteni az élő virág valódi illatát. Az első parfümök, amelyeknél ezt a módszert alkalmazták, az Antonia’s Flowers, Prescriptives’ Calyx és a Giorgio’s Red. Olyan új virágillatok nemzedékének úttörői voltak, amelyek sokkal finomabbnak, de teltebbnek tűntek, és ez a fejlesztés ma is hatással van a parfümkészítésre.